Igazából elég rég. Mostanra lassan kivergődünk a szénhidrátbontás mocsarából. Sajátságos letargizált eufória uralkodik a teremben, mindenki kimerült, hisztis, hogy még mindig vannak bajok, és lelkes, mert ami már jó, azt nagyon szeretjük. Mindjárt eljön az álmossági vihogás ideje.
Update: eljött.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
